Ki sem merem számolni, mennyi pénzt veszítettem azzal, hogy nem előbb vettem részt ezen a programon. Több hónapig latolgattam a váltást, halogattam, hogy a tettek mezejére lépjek. Ha korábban léptem volna, több hónapon keresztül már a sokkal jobb fizetésemet kaphattam volna, megspórolhattam volna azokat a plusz köröket és kiadásokat is, amit tanácstalanságomban ilyen-olyan segítőknek kifizettem, mégsem tudtam meg, mikor lesz a legjobb időintervallum a váltásra. Azóta megtanultam: MOST.

Nagyon sokat évődtem, magamban kerestem a hibát, amikor a főnököm nem volt elégedett a munkámmal és lassúnak titulált, bármilyen nehéz feladatot, bármilyen rövid határidővel, akár túlórák árán is elvállaltam és teljesítettem. Egyre fogyott a lelkesedésem, és már úgy éreztem, tényleg nem vagyok elég jó a munkámban. Aztán amikor már kezdődtek a hétfő reggeli migrének, egy barátnőm hívta fel rá a figyelmemet, hogy lépnem kell, máskülönben az egészségem szenved csorbát. Ekkor találtam rá Ágnesék programjára és rövid idő alatt újra lett önbizalmam, gyorsan megpályáztam egy állást, amit el is nyertem, ráadásul egy olyan cégnél, amit már régóta nézegettem, hogy ott szívesen dolgoznék.